Perinatális Közhasznú Egyesület

2010. június 6-án (vasárnap) tartjuk – hagyományteremtő szándékkal – Magyarország első Hordozásünnepét, ahova szeretettel várunk minden kedves hordozó és a hordozás iránt érdeklődő anyát, apát, nagynénit, nagybácsit, nagytesót, nagypapát és nagymamát!

A napokban felröppent egy tragikus hír egy kisbabáról, akinek a halála az Index, az RTL Klub és más hírforrások szerint egy Infantino márkájú babaerszény használatával függ össze. Mindez a média figyelmét a babahordozás biztonságosságára irányította. Mivel a babahordozással kapcsolatban kínzóan sok tévhit él társadalmunkban, szeretnénk, ha eljutnának az érdeklődőkhöz a mindennapi eligazodást segítő, fontos és pontos információk.

Amíg meg nem születik az első gyereked, az alvás jó esetben természetes része az életednek. De az első hetekben biztosan elgondolkodsz: vagy a gyerek nem működik jól, vagy te. Néhány hét múlva eljön a pillanat, amikor MINDENT tudni akarsz az alvásról. Segítünk!

Szaktanácsadó: Csóka Szilvia biológus, www.kotodes.hu

Gyarmati Andrea

A szobatisztaság elérését sokan az egyik legfontosabb mérföldkőnek tartják egy kisgyerek fejlődésében – ugyanakkor egy olyan feladatnak, amely a szülőket is gyakran próbára teszi. A bilire szokást a totyogók és a kisgyerekek számára az teszi az egyik legnehezebb fejlődési lépcsővé, hogy épp akkor jelenik meg erőteljesen a nyomás, hogy megfeleljenek szüleik és a tágabb környezet elvárásainak, amikor feltámad bennük az igény az önállóságra és saját akaratuk érvényesítésére. Egy ilyen helyzetben a szülőkre is nagyobb teher hárul és nem véletlen, hogy a szobatisztaságra szoktatást az őket leginkább aggasztó dolgok között említik. A laikusoknak szóló nyomtatott és internetes források ugyan gyakran kínálnak útmutatást a mikorra és a hogyanra, valójában azonban a szakemberek között nincs konszenzus arról, melyik módszer és milyen életkor a legalkalmasabb a szobatisztaságra szoktatásra.

A kötődésről szóló pszichológiai eredmények ma már egyáltalán nem számítanak újdonságnak. Állatokon és embereken végzett kutatások tucatja bizonyítja, hogy a kötődés sérülése – azaz a kicsik elválasztása az édesanyjuktól, nem egyszerűen pszichés, hanem komoly, életre szóló fiziológiai változásokat hoz létre a csecsemőkben és az állatkölykökben. A tényeket azonban mintha senki nem akarná tudomásul venni.

Részletek Desmond Morris könyvéből

Az általános feltételezés szerint a nő azért találja nehéznek és fájdalmasnak a szülést, mert a medencéjének kétféle feladatot kell ellátnia. Egyrészt szülőcsatornaként működik, másrészt ránehezedik az anya függőleges helyzetben lévő teste is.

Általában ezzel az érdekellentéttel szokták magyarázni, hogy az anya csak komoly erőfeszítés árán tudja világrahozni gyermekét. A többi, négylábú állatnak nincs ilyen gondja, és szinte erőlködés nélkül, egy-két izom-összehúzódással ki tudja préselni magából a kicsinyét....
Ha elfogadjuk ezt a magyarázatot, akkor a nők örökre hosszú és fájdalmas vajúdásra lesznek kárhoztatva. Ezt nem tudják elkerülni, csupán a kellemetlenséget lehet csökkenteni a különböző gyógyszerekkel és fájdalomcsillapítókkal. De vajon igaz-e ez az elmélet?

Szoptatási hajlandóság alatt az anya szoptatás iránti elkötelezettségét, elhatározását szokás érteni, mégis sokan a szoptatási képességet értik alatta. Mint azt a szoptatás élettanáról szóló fejezetben bővebben is kifejtettem, a szoptatásra a nők 98%-a lenne képes. Annak oka, hogy mégsem szoptatnak ilyen magas arányban már több tényező együttes hatásának köszönhető.

Csodálatos újszülött- és csecsemőkori képességek, ezek megőrzésének és kibontakoztatásának gyakorlata
Gyarmati Andrea előadása a “Gyermekek és felnőttek a rózsa alatt” konferencián 2007. augusztus 11-én Kácson.

Az előadás innen letölthető

Bevezetés: Mire van szüksége a csecsemőnek?

Erikson szerint a csecsemő első életéve a bizalom vagy a bizalmatlanság kialakulásáról szól. Azok, akiknek alapvető szükségleteiről gondoskodnak, megtanulnak bízni gondozóikban és a világban. Akik nem részesülnek kielégítő gondoskodásban, bizalmatlanná válnak. A csecsemő attól függően alakítja ki magában a képet, hogy a világ biztonságos hely-e, hogy az anya viselkedése mennyire felel meg a szükségleteinek. A szükségletek kielégítése tehát nem csak a csecsemő túlélése, hanem lelki egészsége szempontjából is alapvető fontosságú. A csecsemőkorban átélt gondoskodás az ember egész életre szóló lelki útravalója.