Perinatális Közhasznú Egyesület

Szoptatási hajlandóság alatt az anya szoptatás iránti elkötelezettségét, elhatározását szokás érteni, mégis sokan a szoptatási képességet értik alatta. Mint azt a szoptatás élettanáról szóló fejezetben bővebben is kifejtettem, a szoptatásra a nők 98%-a lenne képes. Annak oka, hogy mégsem szoptatnak ilyen magas arányban már több tényező együttes hatásának köszönhető.

Nyilvánvalóan más-más kultúrában, más-más társadalmi berendezkedés esetén eltérők lehetnek ezek az okok, legalábbis befolyásukat tekintve. Azokban a preindusztrális kultúrákban például, ahol a szoptatás gyakorlata az asszonyok és lányok (leendő anyák) számára a mindennapi tapasztalaton alapuló tudás, ott az iskolázottságnak, és a hozzáférhető tudásnak, információnak kisebb szerepe van, mint például a nyugati, ipari társadalmakban.

Az alábbi tényezők tehát a magyar társadalomra is jellemzően a szoptatásra kockázatot jelentő tényezők:

• alacsony iskolázottság
• 20 év alatti életkor
• rossz anyagi helyzet (munkanélküliség)
• egyedülálló anya

A szoptatási készség hiányának okairól 1980-ban publikált magyar vizsgálat 120 anyát kérdezett ki, és vizsgált pszichológiai teszttel, akik csecsemőjüket sem szoptatással, sem saját lefejt tejjel nem tudták táplálni. Kontrollcsoportként 30 olyan anyát kérdeztek ki, akik szoptatták gyermekeiket, és ezen felül, az anyatej ellátó részére saját lefejt tejüket adták le. A két csoportban a pszichológiai vizsgálatok néhány esetben szignifikáns különbséget mutattak: a nem szoptatók csoportjában magasabb volt a szomatizálási hajlam, és sokkal alacsonyabb pontot értek el az anyasági attitűdre vonatkozó vizsgálatban. A szerzők a tejhiány egyik lehetséges okaként a neurózisra, a szomatizálásra való hajlamot említik, ugyanakkor azt is leszögezik, hogy a szorongásnak nem látszik számottevő hatása. Értelmezésük szerint a civilizált társadalmakban a szoptatási készség hiánya az anyai szerep kevésbé intenzív megéléséből következik.

A vizsgálat másik fontos eredményére, a tejhiány megállapításának körülményeit vizsgálva bukkanhatunk: 38%-ban 1-2 napos korban (tehát még a tejbelövellés előtt), 30%-ban 1-2 hetes korban és 2%-ban 2-3 hetes korban diagnosztizálják. A diagnózis felállítója 38%-ban orvos, 24%-ban egészségügyi dolgozó, 28%-ban pedig a vizsgált személy, vagy annak családja. Így a következő megállapítást teszik: „a korai „tejhiány” leggyakoribb oka a tejtermelés élettani folyamatának nem ismerése, figyelmen kívül hagyása, az anya nem segítése folytán felelőtlenül elkezdett mesterséges táplálás… a szoptatási készség hiánya… tulajdonképpen iatrogén ártalom.” (Molnár és mtsai 1980, 3139. oldal)

Ezt támasztják alá azok a kutatási eredmények is, amelyek arról számolnak be, hogy a nehézségek előfordulása milyen hatással van a szoptatás kimenetelére. Az első négy hónap szoptatási nehézségeinek előfordulása, és meg nem oldottsága ezek szerint 4,5-szeresére emeli annak a kockázatát, hogy a negyedik hónap végére a szoptatást felfüggesszék. (Schwegler, 2008)

375 várandós asszonyt vizsgáltak egy horvát kutatásban 2006 és 2007 között szocioökonómiai státusz tekintetében és a csecsemőtáplálással kapcsolatos beállítottságot mérő iowai skála segítségével (Iowa Infant Feeding Attitude Scale, IIFAS). A következő tényezők korreláltak pozitívan a szoptatás kimenetelével:

• magasabb iskolai végzettség (15 évnél több)
• szülésre felkészítő tanfolyamon való részvétel
• megelőző szoptatási tapasztalat
• egy, az anya számára fontos személy támogatása (elsőszülők esetében ez a hatás bizonyult a legerősebbnek)
• pozitív hozzáállás a szoptatáshoz

Negatív befolyással volt a szoptatás kimenetelére az újszülött alacsony születési súlya és koraszülöttsége, a szoptatási nehézségek, többes szülés, és a várandósság alatti dohányzás. (Guic, 2008)

A La Leche Liga szerint a szoptatás sikere a helyes információ, a személyes elhatározás, és a megfelelő támogatás együttes meglétét feltételezi. (Gotsch, G., Torgus, J. 2004) Bármelyik elem hiányával, vagy nem kielégítő voltával az egyensúly megbillen.

Részlet Csörgőné Polgár Andrea szakdolgozatából.